Az előző cikkemben a hatékony célkitűzésekhez adtam tanácsokat. Most lássuk, hogy hogyan érheted el a céljaidat.
1. Ne csak fantáziálj a sikerről, hanem számíts rá
Mindannyian fantáziálunk a jövőről. Teljesen természetes, hogy álmodozunk arról, hogy jól mennek a dolgaink. Sokszor biztatnak arra önsegítő könyvekben, hogy képzeljük magunk elé a pozitív jövőt és majd ez jobban fog motiválni a céljaink elérésében. Ez nagyjából így is van. Mégis a pszichológusok óva intenek a fantáziálástól.
A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy van különbség a között, hogy az emberek fantáziálnak egy bizonyos dolog pozitív végkimeneteléről, vagy elvárják a sikert. Az elvárásainkat a múlt tapasztalataira alapozzuk, pl. számítasz arra, hogy jól sikerül a vizsgád, mert már a múltkor is jól szerepeltél, vagy például bízol benne, hogy ismét találsz munkát, mert már régebben is sikerült.
A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a pozitív fantáziálással az a baj, hogy megadja annak a lehetőségét, hogy a sikert előre hozzuk a jelenbe. Azt az érzést kelti, hogy már el is értük a céljainkat, ezért nincs motiváló hatása.
A fantáziálás a jövőbe repít, az elvárásaid a jelenben tartanak. Nem arról van szó, hogy ne álmodozz a sikerről, csak ne vetítsd előre a jövőt mindaddig, amíg el nem éred!
2. Köteleződj el
Az ok, amiért gyakran nem érjük el a céljainkat, az az elköteleződés hiánya. Ha úgy érezzük, hogy van esélyünk elérni a kitűzött célunkat (és csak akkor, mert ha nem számítunk túl sok sikerre akkor a céljainkról is könnyebben lemondunk) a kontraszt technika tűnik a leghatékonyabb módszernek: először képzeljük el, hogy sikerül elérni a kitűzött célt, majd vegyük számba a megvalósításának lehetséges akadályait is.
Bebizonyosodott, hogy ha az emberek csak fantáziálnak a sikerről, vagy ha csak az akadályokat veszik számba, az nem vezet eredményre. A kontraszt technika ezek kombinációjából áll: szembesítenünk kell a terveinket a valósággal. Úgy tűnik, ez a mentális feszültség az, amely arra ösztönöz, hogy feltegyük magunknak a kérdést: vajon tényleg ez az a cél, amelyet követni szeretnénk? Ha nem, akkor jobb, ha elfelejtjük és továbblépünk. Ha viszont úgy érezzük, hogy sikerrel járhatunk, akkor az arra ösztönöz, hogy elköteleződjünk a cél mellett mind érzelmileg mind pedig a tetteinket illetően.
3. Fogj hozzá a terveid megvalósításához
Ha folyamatosan csak fantáziálsz a célodról, de nem kezdesz bele a megvalósításába, akkor csak az álmaid maradnak. Nem fogod halogatni a dolgaidat, ha megismered a Zeigarnik-hatást. A litván pszichológus azt a jelenséget írta le, amelyben az emberek a befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre.
Tanára, Kurt Lewin figyelte meg először azt, hogy a pincérek jobban visszaemlékeznek azokra a számlákra, amiket még nem fizettek ki. Ezt aztán laboratóriumi körülmények között is sikerült bizonyítani: ha az embereket megzavarják egy feladat elvégzése közben, akkor arra a feladatra jobban emlékeznek, mint azokra, amelyeket be tudtak fejezni. Ezt a tanulás során is tudod használni: ha jobban akarsz emlékezni a tananyagra, ne fejezd be az adott részt mielőtt szünetet tartanál.
Ezt a hatást használják a TV sorozatok forgatókönyveiben is a nézők érdeklődésének fenntartására, amikor a legizgalmasabb részénél kiírják, hogy „folytatjuk”. Várni fogod a folytatást, mert amit elkezdtél szeretnéd be is fejezni.
Ezért ne halogasd a céljaid megvalósítását, tedd meg az első lépéseket ma! Mindegy, hogy hogy, csak fogj hozzá! Ha egyszer elkezded, a cél ott lebeg majd a szemeid előtt!
4. A folyamatot vizualizáld ne az eredményt
A vizualizációnak nagy szerepe van a céljaink elérésében. Atlétákkal végzett vizsgálatok kimutatták, hogy jelentősen növelte a teljesítményüket, ha a verseny előtt elképzelték, hogyan fogják kivitelezni a feladatot. Manapság már minden sportágban javasolják a vizualizációt.
De nem mindegy, hogy hogyan alkalmazzuk ezt a technikát. Kevésbé célravezető az önsegítő könyvekben leírt módszer, miszerint képzeljük el, hogy megkapjuk a vágyott kinevezésünket, megtaláljuk a nekünk rendelt pasit vagy beköltözünk álmaink villájába és ezzel máris közelebb kerülünk a célunkhoz.
Fentebb már írtam a jövőbeli sikereinkről való fantáziálás veszélyeiről. Ebben az esetben sem mindegy, hogy mit vizualizálunk: sokkal hatékonyabb, ha nem a célt, hanem a hozzá vezető utat képzeljük el.
Nem mindegy, hogy arról fantáziálok, hogy sikerül a vizsga, vagy azokat a lépéseket (olvasás, gyakorlás, stb.) veszem sorra, amelyek a sikeres vizsgához vezetnek. Legalábbis egy pszichológiai vizsgálat során azok a diákok tanultak többet és kaptak jobb jegyet, akik a sikeres vizsgához vezető lépéseket képzelték el. Miért működik ez jobban? Mert így a potenciális problémával és annak lehetséges megoldásaival foglalkozunk.
Ha elképzeled a megvalósítás folyamatát az segít, hogy a szükséges lépések megtételére koncentrálj. Sőt, mindeközben még a szorongásod is csökkenni fog!
5. Kerüld a „már úgyis mindegy” helyzeteket
Melyek ezek? Ilyen például, amikor egy fogyókúra során túllépjük a kitűzött napi kalória mennyiséget és erre úgy elkedvetlenedünk, hogy a most „már úgyis mindegy” érzésétől kísérve rögtön feltépjük a hűtő ajtaját. Ezek azok a célkitűzések, amelyeket ha nem tudunk teljesíteni, akkor hamar feladjuk és céljainkkal teljesen ellentétes módon kezdünk el viselkedni.
Ez nem csak az önkontroll hiányából vagy egy pillanatnyi elgyengülésből fakad, hanem közvetlen összefüggésben áll a rosszul meghatározott célokkal is. Minden olyan helyzetben felléphet, ahol határokat állítunk magunknak: alkohol fogyasztása, pénzköltés, vásárlás, stb esetén. Ilyenkor szeretnénk megszabadulni a felgyülemlett feszültségtől és jócskán túllépjük a limitet.
Azok a célok esnek a „már úgyis mindegy” hatás áldozatául, amelyek rövid távúak és arra koncentrálnak, hogy mit ne csináljunk vagy hagyjunk abba (pl. dohányzás).
A „már úgyis mindegy” hatás kikerülhető azzal, ha hosszabb távra tervezünk és átalakítjuk a limiteket meghatározó céljainkat.
6. Ne halogass
Ha túl nehezek a céljaink és azon gondolkozunk, hogy vajon megéri-e a befektetett energiát, a halogatás csapdájába eshetünk. Ebben az esetben a legjobb, ha nem a végcéllal foglalkozunk, hanem belemerülünk a részletekbe. Határozz meg részfeladatokat és állíts fel önként vállalt határidőket. Pszichológusok szerint ha az érzelmeinket vetítjük rá a feladatra, akkor hajlamosabbak leszünk a halogatásra, mintha a részletekre koncentrálunk.
7. Váltogasd a fókuszt
Nem járhatsz egész úton lefele szegett fejjel, csak az utat nézve, mert el fogsz tévedni. Hosszú távon a céljaid elérésében az segít, ha cserélgeted a fókuszt a végcél és az éppen végzett feladat között.
Vizsgálatok azt mutatják, hogy főleg összetett, nagy projekteknél érdemes felváltva figyelni hol a teljes képre, hol pedig az egyéni feladatokra. Amikor haladni szeretnél egy nehéz projekttel, jobb ha inkább a feladatra koncentrálsz. Ha viszont könnyű a feladat, vagy közel vagy a befejezéshez, akkor a végcélra fókuszálj.
Gondolj a 100 méteres futókra. A rajt előtt felmérik a célhoz vezető utat, a távolba néznek. Majd lehajtják a fejüket és miután eldördül a rajtpisztoly csak a földet és a lábukat figyelik. A cél közeledtével ismét feljebb emelik a tekintetüket és ahogy a táv vége felé haladnak már csak a célszalagra fókuszálnak.
8. Tudd, mikor kell váltani
Időben hagyd el a süllyedő hajót! Sokszor az emberek annyi energiát, pénzt fektetnek a céljaik elérésébe, hogy akkor is nyomják előre a projektet, amikor annak már nincs értelme.
A kutatások arra mutatnak rá, hogy az emberek minél többet fektetnek egy munkába, annál inkább úgy gondolják, hogy sikeresek lesznek, függetlenül attól, hogy ez valóban így van-e. Figyelj arra, hogy mikor érdemes váltani!