A boldogság szó hallatán te mire asszociálsz?

Az emberek többsége olyan pozitív fogalmakat hoz a boldogsággal összefüggésbe, mint sikeres emberi kapcsolatok, jobb munka, nagyobb teljesítmény és magasabb jövedelem.

Pszichológiai vizsgálatok szerint valóban szoros összefüggés van a boldogság és a siker között. De vajon mi volt előbb:a tyúk vagy a tojás? Elég egyértelműnek tűnik, hogy aki elismert és sikeres a munkájában, jól keres az boldogabb is. Tehát a siker valóban hat a boldogságra. De ez csak a történet egyik fele. Vajon a boldogságnak is van hatása a sikerre? Úgy tűnik, hogy igen!

Vizsgálatok szerint azok, akik jókedvűek:

• Gyakrabban beszélgetnek és könnyebben nyílnak meg mások előtt, ami fontos a társas kapcsolatok építésében.
• Szívesebben kapcsolódnak ki, buliznak, mennek el nyaralni vagy esznek étteremben a barátaikkal. Sőt, jobban is élvezik ezeket a tevékenységeket.
• Hatékonyabban oldják meg a konfliktusaikat, együttműködőbbek és kerülik az összetűzéseket.
• Szívesebben segítenek másoknak és nagyvonalúbban bánnak az idejükkel, a pénzükkel.
• Egészségesebbnek érzik magukat és ellenállóbbak a fájdalommal szemben.
• Sokkal kreatívabbak: jobb hangulatban eredetibb ötleteink vannak és rugalmasabb a gondolkodásunk is!
• Nagyobb az önbizalmuk, többnyire sikert várnak el maguktól.

Mitől leszünk boldogabbak?

Rengeteg kísérletet végez a pozitív pszichológia a boldogság témakörében. Ebben is a főbb kutatási terület az, hogy hogyan tudjuk növelni a boldogságunkat. Állítólag ennek 50%-a a genetikánktól függ, 10%-a az életkörülményeinktől és 40%-ban hatnak rá a mindennapi tevékenységeink. Tehát a jó hír az, hogy ha valami új és érdekes dologba kezdünk, az sokkal inkább növeli a boldogságunkat, mint az életkörülményeinkben bekövetkezett pozitív változások. A vizsgálatok szerint pontosan négyszer olyan hosszan tartó boldogsághoz vezet, ha egy számunkra érdekes tevékenységet végzünk.

Amerikai diákokkal végzett felmérések eredményei azt mutatják, hogy az aktív társadalmi élet, a barátokkal való együttlét, bulizás feltétlenül jobb kedvre derít. Növeli a boldogságérzetet a karitatív munka, az emberek segítése is.

A diákok szerint szintén fokozza a hangulatukat, ha csak úgy viselkednek, mintha boldogok lennének: jó kedvet erőltetnek magukra és mosolyognak. Bár ez rövid távon jó stratégiának tűnhet, hosszú távú sikeréről nincsenek meggyőződve a tudósok.

Jó hangulat növelő az aktív kikapcsolódás és a sport is. Ugyanilyen jó hatással van, ha hosszú távú célokat tűzünk ki magunk elé és sikeresen el is érjük azokat.

És még valami: a hála érzése mintegy 25%-al növeli a boldogságunkat. Ebben az állapotban ugyanis sokkal optimistábban állunk a jövőhöz, jobban érezzük magunkat a bőrünkben, sőt még a sportra is több időt fordítunk. Krónikus betegek körében elvégzett vizsgálatok is azt bizonyították, hogy akik arra koncentráltak, amiért hálásak lehetnek az életükben (21 napig naplót vezettek róla), azok egészségesebbnek, boldogabbnak érezték magukat, sőt még jobban is aludtak.

Természetesen a jó hangulat és a boldogság önmagában nem elég a sikerhez, de jelentős mértékben járul hozzá. Viszont ha úgy gondoljuk, hogy csak a siker az, ami a boldogsághoz vezet, akkor hajlamosak leszünk kizárólag erre fókuszálni, figyelmen kívül hagyva a boldogságot, feltételezve, hogy az majd a sikerrel együtt megjön.

Ha figyelünk arra, hogy a mindennapjainkban jól érezzük magunkat, az nem csak a hangulatunkra fog pozitívan hatni, de sokkal nyitottabbá válunk ezáltal arra is, hogy észrevegyük magunk körül az új lehetőségeket a munkahelyünkön vagy a személyes kapcsolatainkban. Ezen lehetőségek felismerése és kihasználása pedig további sikerekhez vezethet.

 A világon hol a legboldogabbak az emberek?

Érdekesség képpen érdemes megnézni, hogy hol áll Magyarország a Gallup Intézet azon felmérésében, ahol a világ 135 országának, mintegy 133 ezer lakosát kérdezték meg öt kategóriában (a lakosok pénzügyi helyzete, céljai, szociális helyzete, fizikai állapota, illetve a közösség építő hatása), hogy megtudják, hol élnek a legboldogabb emberek a világon. E szerint Magyarországon az állampolgárok mindössze 18 százaléka érzi boldognak magát, míg a többiek értelemszerűen boldogtalanok. Ugyanezen a helyen áll még a szomszédos Szlovénia, vagy például Lettország, Mongólia és Vietnám, valamint az állandó harcoktól sújtott Mauritánia, vagy az Ebolától veszélyeztetett Elefántcsontpart is.

A listából kiderül, hogy nem feltétlenül azokban az országokban a legboldogabbak az emberek, ahol a legnyagyobb a gazdasági jólét. Az első helyezett Panamában az emberek 61 százaléka érzi jól magát, utána következik Costa Rica, Dánia majd a velünk szomszédos Ausztria 40 százalékkal. Ötödik helyen Brazília áll, őket követi Uruguay, El Salvador, Svédország, Guatemala, míg a toplista 10. helyén áll Kanada, ahol már csupán 34 százalékos a boldogsági ráta.