A családterápia során nem egyénben, hanem családi rendszerben gondolkodunk, vizsgálódásunk középpontjában a családtagok egymással való kapcsolatai állnak. Ha a család életébe változások, krízisek állnak be, megbomlik a rendszer egyensúlya, amelyre valamely családtag tünete hívja fel a figyelmet. Éppen ezért az egyént csupán tünethordozóként kezeljük és a terápiának nem csak a tünet megszüntetése lesz a célja, hanem a család belső erőforrásait mozgósítva olyan egyensúlyi állapot létrehozására törekszünk, amelynek fenntartásához többé már nem lesz szükség a tünetre.

Mi boríthatja fel az egyensúlyt?

Például gyermekek születése a családban vagy éppen óvodába, iskolába kerülésük, később a szülőkről való leválásuk. A szülők karrierjében történő változások, munkahely váltás, esetleg a munkájuk elvesztése. Párkapcsolati válság, egy harmadik fél felbukkanása, válás. Veszteségek a családban, elhúzódó gyász. Ezek mind olyan krízisek egy család életében, amelyek során olyan nehézségek, elakadások léphetnek fel, amelyek egy családtag viselkedésbeli változásához vezethetnek. Érdemes ilyenkor szakemberhez fordulni, aki segít az elakadások feltérképezésében és a megbomlott egyensúlyi állapot visszaállításában.

A gyermekek magatartászavarát, tanulási nehézségét, lelki eredetű testi megbetegedését is jobban meg tudjuk érteni, ha azt a családi összefüggéseiben vizsgáljuk. A figyelem fókuszában ilyenkor is a családi kapcsolatok, a családtagok közötti kommunikáció áll. Szülők, testvérek, esetleg egyéb családtagok részvételével tárjuk fel azokat a folyamatokat, amelyek a gyermek tünetéhez vezethettek.

Párkapcsolati problémánál a pár mindkét tagjára, családnál pedig minden érintett részvételére számítunk. A terápiás ülés során két terapeuta foglalkozik a résztvevőkkel, annak érdekében, hogy mindenki ugyanannyi figyelemben részesüljön.

Terapeuták

Prof. Dr. Füredi János, pszichiáter, az MTA doktora, a Magyar Családterápiás Egyesület alapító tagja, kiképző terapeuta

Füredi Katica pszichológus, pár -és családterapeuta