Sokan kértétek, hogy ne csak a kisebb gyermekekkel kapcsolatos nevelési problémákról írjak, hanem a tizenéveseket nevelő szülőket is biztassam valamivel. Na igen, én is serdülőket nevelek, vagy legalábbis próbálom nevelni őket, vagy néha egyszerűen csak törekszem a béke és a nyugalom megteremtésére.

Még én is csak próbálgatom a lehetséges utakat és figyelem, hogy mi válik be. Persze itt sincsenek mindenki által használható receptek, de vannak kipróbálható irányelvek, amelyek mentén haladva rálelhetünk a saját megoldásainkra.

Együtt élni egy (két, három) tinédzserrel nem könnyű. És ami gyakran megnehezíti a mindennapjainkat az a velük való kommunikáció. Egyszer simulékonyak és kedvesek (ilyenkor átsuhan egy gondolat, hogy vajon mit szeretnének kérni?) máskor pedig sündisznó módjára tüskéket növesztenek, melyeken áthatolni szinte lehetetlen feladatnak tűnik.

A jó kommunikáció alapja a jó kapcsolat. Remélhetőleg ezt már korábban megalapoztad, amikor még felnézett rád és itta a szavaidat. Mert ennek az ideje mára már leáldozott, távolodnak és egyre kevesebb időt töltenek velünk.

Emlékezzünk a saját kamaszkorunkra. Próbáljuk meg felidézni, milyen volt a mi serdülő korunk, hogyan viszonyultak hozzánk a szüleink, mi az, amit jól csináltak és mi az, amin már akkor is változtatni szerettünk volna és elhatároztuk, hogy mi majd másként csináljuk. Itt az alkalom!

A serdülőkkel való kommunikáció kihívás, de az ebben elért siker nagyon fontos. Ha szeretnénk hatni a gyermekünkre, akkor a közös hang megtalálása létkérdés, tudnunk kell beszélgetni velük és beszédre bírni őket.

Legyél láthatatlan, de mindig elérhető

Hiába döntötted el, hogy ti lesztek majd a legjobb barátok és olyan kapcsolatot fogsz kialakítani a gyermekeddel, hogy minden titkát megoszthassa veled, nem biztos, hogy éppen most erre van szüksége. Ha az elmúlt 10-14 évben szeretetteljes, bizalommal teli kapcsolatot sikerült kialakítanod, akkor reménykedhetsz benne, hogy a problémáival is hozzád fog fordulni. De várd ezt meg, ne faggasd, ne akarj minden kis titkáról tudni.

Ha viszont belekezd a mondókájába, akkor dobj el kaszát, kapát és figyelj rá. Lássa, hogy érdekel, hogy mi történik vele. Próbáld meg kitalálni, hogy adott helyzetben mire van szüksége: tanácsra vagy csak arra, hogy együttérzően meghallgasd? Szeretné, ha segítenél megoldani a problémáját vagy elég ha figyelsz rá? Néha jobb megkérdezni, hogy adjál-e tanácsot, mielőtt kéretlenül osztogatni kezdenéd.

Ezek a tinédzserek nagyon fifikásak tudnak lenni. Először csak csepegtetnek valamit abból, hogy mi történt velük, vagy mi bántja őket. Tesztelnek, hogy mit reagálsz rá. Figyelj jól, ha nem sétálsz bele a csapdába és átmész a vizsgán még az is lehet, hogy a történet további részébe is beavat.

Beszélgessél vele

Ne kritizáld, ne oktasd ki és ne tartsál kiselőadást – beszélgess. Hallgasd meg, várd meg, amíg befejezi a mondandóját. Könnyű elbeszélni egymás mellett, ami csak erősíti a serdülő meg nem értettség érzetét. Ha nem vagy benne biztos, hogy jól érted amit mond, foglald össze: „Jól értettem, hogy …” „Arra gondolsz, hogy…”

Figyelj az érveire, még ha nem egyszerű is megérteni azokat.

Légy elfogadó

Mindenki a saját tapasztalatából tanul. Még akkor is, ha az okosak a másokéból is tudnak. Szülőként gyakran úgy gondoljuk, hogy a munkaköri leírásunk szerint mindig tudnunk kell, hogy mi jó a gyermekünknek, és ennek hangot is kell adnunk.

Vázolj fel inkább több lehetséges alternatívát és esetleg tedd hozzá, hogy te melyiket választanád. De ne sértődj meg, ha ő nem a te utadat járja. Hacsak nincsen a döntésének a testi épségére nézve káros következménye, úgy ne szólj bele.

Ha te szeretnél beszélgetést kezdeményezni

Vannak olyan időszakok, amikor könnyebben megnyílnak. A kocsiban, a vacsoraasztalnál vagy esetleg este, lefekvés előtt. Tapasztald ki.

Kezdd úgy a beszélgetést, hogy elmondod, téged mi foglalkoztat, ahelyett, hogy a gyereket kezdenéd faggatni.

Legyenek közös programjaitok, amikor csak kettesben vagytok és teljes mértékben rá tudsz figyelni. Jó, ha van közös hobbitok, amelyet együtt tudtok csinálni: sport, zene, horgászat, bármi egyéb.

Figyelj arra, hogy mi érdekli és nézz utána te is. Így még több dolgot fog tudni megosztani veled. Elképzelhető, hogy nem lesz azonos a zenei ízlésetek, de ahelyett, hogy ennek hangot adnál, érdeklődhetsz afelől is, hogy hány lemezt adott el idén a kedvenc énekese, vagy hogy miért pont ő a favoritja ezen a műfajon belül.

Kérdezd meg a véleményét

A gyerekek folyton hallják a mi véleményünket, de ki kíváncsi az övékre? Kérdezd meg az ő elképzelését, ötleteit, kérd ki a tanácsát. Ezzel azt üzened neki, hogy számít a véleménye.

Van néhány dolog, amivel kinyírhatod a beszélgetést

Ezt maguk, a gyerekek gyűjtötték össze: kiabálás, kioktatás, düh, ítélkezés, sértegetés. Te úgy gondolod, hogy építő jellegű megjegyzéseket teszel, ő úgy érzi, kritizáltad. Te csak részletesen elmondod a véleményedet, ő ezt kioktatásnak veszi. Ezekkel csak fokozod a köztetek lévő távolságot.

Más helyzetekben, a többi felnőttel való kommunikációnkban is tartózkodunk a kioktatástól, kiabálástól és ítélkezéstől. Nem beszélve arról, hogy a gyerekeinktől se szeretnénk ugyanezt visszahallani.

Végül is felnőttként még mindig mi vagyunk a példa a számukra, ami azt jelenti, hogy a kommunikációt is tőlünk tanulják, ezért legyünk türelmesek, rugalmasak, megbocsátóak – és soha ne adjuk fel!