Lelki, mentális és testi egészségünk szempontjából is egyaránt létfontosságú a szoros emberi kapcsolat. A stabil, szeretetteljes párkapcsolatnak egészségvédő funkciója van, a rossz házasságban élők viszont nagyobb eséllyel betegszenek meg.
„A szerelem nem hab az élet tortáján. Létszükséglet, mint az oxigén és a víz.” írja Sue Johnson Ölelj át! című könyvében. Állítását temérdek bizonyítékkal támasztja alá.
Kutatások rámutatnak, hogy kapcsolataink minősége bizony kihat az immunrendszerünkre és a hormonháztartásunkra is.
Azok a szívbetegségben szenvedő férfiak, akik úgy érzik, hogy a feleségük nem mutatja ki eléggé a szeretetét, 5 éven belül majdnem kétszer több anginás rohamot kapnak, mint azok, akik több szeretetet kapnak a párjuktól.
Ugyanez a nők esetében is így van: akik nem kiegyensúlyozott házasságban élnek és rendszeresen veszekednek a párjukkal, azoknak nagyobb valószínűséggel lesz magas a vérnyomása és a stresszhormonszintje. A már szívrohamon átesett hölgyeknél háromszor nagyobb a kockázata egy újabb rohamnak, amennyiben rossz házasságban élnek!
A házastársi viták elmérgesedésével nő a felek stresszhormonszintje és ezzel együtt gyengül az immunrendszerük.
Kapcsolataink minősége kihat a gyógyulási képességünkre is. Egy megdöbbentő kísérlet arra mutatott rá, hogy minél jobban elfajul a párok között a veszekedés, annál lassabban gyógyulnak a bőrön előidézett sérülések is.
De nem csak testi következményei vannak a párkapcsolati válságnak, mentális és érzelmi jóllétünk is függ a szerelmi viszonyunk minőségétől. Ha a párunktól nem kapunk elegendő pozitív visszajelzést, egyre jobban eluralkodhat rajtunk az önkételkedés, a bizonytalanság és ennek következményeképpen a szorongás és a depresszió. Egyes kutatók szerint a házasság válsága tízszeresére emeli a depresszió kockázatát!
A minőségi párkapcsolatnak viszont egészségvédő hatása van! A biztos kötelék védelmet nyújt a stressz ellen, segítségével jobban megbirkózunk a kihívásokkal vagy a csapásokkal. Ha a párunkat magunk mellett tudhatjuk, akkor kevésbé félünk és jobban meg tudunk küzdeni a fájdalommal is. A szeretett személy érintése fájdalomcsillapító és stresszoldó hatással bír! Gondoljunk erre, amikor szeretteink kezét fogjuk a betegágyuknál.
Agykutatók kimutatták, hogy az elutasítás és a kirekesztés ugyanazt az agyi területet ingerli, mint a fizikai fájdalom. A szeretteinktől való érzelmi elválás alkalmával és gyász esetén is ugyanez a terület aktiválódik.
Társas lények vagyunk és ennek megfelelően az érzelmi elszigeteltség veszélyesebb az egészségre, mint a dohányzás vagy a magas vérnyomás. A magány ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja a vérnyomásszintet, kétszeresére növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát.
Még a haláltáborokban is nagyobb esélyük volt a túlélésre azoknak, akiknek nem egyedül kellett megküzdeniük a mindennapok szenvedéseivel. De a hétköznapok során is tovább élnek a házasságban élők, mint az egyedülállók. Mert a szeretett személy társaságában olyan hormonok termelődnek, amelyek bekapcsolják agyunk „jutalomközpontját”, amely a stresszhormonok képződését gátló vegyületeket szabadít fel.
Nem mindegy tehát, milyen kapcsolatban élünk! Törekedjünk a kiegyensúlyozott, szeretetteljes párkapcsolat megteremtésére és ne felejtsük: a szerelem igenis létszükséglet!
Forrás: Sue Johnson: Ölelj át! Fotók: Pinterest